Ek�zben iskolai tanulm�nyait sem hanyagolta el, a m�v�szeti �rz�ket ig�nyl� festett, �nberak�sos ablakok k�sz�t�s�t saj�t�totta el tan�rai elismer�s�t is kiv�ltva. K�ls� megjelen�s�ben mindig eleg�ns, aki hajzat�ban nem k�vette a divatos ’Beatles frizur�t’, a sz�rnyait bontogat� pop sem igaz�n �rdekelte. �rdekelte viszont a Roosters nev� t�rsulat, amelyik Sonny Boy Williamson, Muddy Waters, Big Bill Broonzy sz�mait dolgozta fel. Saj�tos m�don �ppen git�rosuk, Tom McGuinness bar�tn�je h�vta fel figyelm�ket a fiatalemberre, akit meghallgat�s ut�n azonnal befogadtak, �s Tomnak bizony basszusra kellett v�ltania. Az egy�ttm�k�d�s csup�n f�l �vig tartott -amiut�n Tom a Manfred Mann egy�ttesn�l helyezkedett el -, a Casey Jones and the Engineers m�g addig sem, m�gis elegend� volt ahhoz, hogy elind�tsa a suttog� pletyk�t a 18 esztend�s muzsikus tehets�g�r�l. �gy m�r �rthet�, hogy amikor 1963 nyar�n Keith Relf �s Paul Samwell-Smith �j git�rost keresett a Yardbirds sz�m�ra, szinte azonnal Claptonn�l kopogtatott.

A kapcsolat kezdett�l fogva mag�ban hordozta a b�k�tlens�g parazs�t. Minthogy a zenekarvezet� Paul a rhythm and blues m�faj els� fel�t, m�g a git�ros a m�sodikat kedvelte, mai kifejez�ssel �lve ’zenei n�zetelt�r�sek’ t�madtak. R�ad�sul Ericknek tudom�sul kellett venni, hogy � ’csak’ v�grehajt�ja a zenekarvezet� javaslatainak, arr�l nem besz�lve, hogy annak k�pess�gei is hagytak n�mi k�v�nnival�t az � szem�ben. Paul kedvence a Shadows volt, Ericnek a m�r eml�tett n�ger bluesosok. A l�tsz�lag k�zlegyint�ssel elint�zhet� k�rd�s akkor kap jelent�s�get, ha valaki �t�lte m�r egy mikrobuszban a Budapest – Ny�regyh�za oda- vissza�t t�bb �r�j�t. Egy�ltal�n nem mindegy, hogy a csapattagok ezen id� alatt tal�lnak-e k�z�s t�m�t, f�leg ha az ilyen t�vols�gok rendszeresen ism�tl�dnek, k�l�nben egy id� ut�n bele lehet bolondulni a vit�kba, vagy a sz�tlans�gba.

M�rpedig nekik nem volt mir�l besz�lgetni�k egym�ssal, Clapton egyre ink�bb csak a hangszeres r�gt�nz�sekben lelte �r�m�t. A bels� fesz�lts�get a k�v�l�ll� persze nem l�thatta, menedzser�k, Giorgio Gomelsky pedig a gyorskez� –git�ros- jelz� ellenp�rjak�nt ’Lass�kez�nek’ (Slowhand) nevezte el. M�s v�lem�nyek szerint a jelz� ink�bb az�rt ragadt r�, mert a koncertek k�zben elszakadt h�rokat meglehet�sen kom�tosan cser�lgette.

A v�gzet a For Your Love k�p�ben jelentkezett. Az eredetileg az Animalsnek aj�nlott dalt Eric Burdon elutas�t�sa ut�n a Yardbirds kapta meg Graham Gouldman szerz�t�l. Miut�n a st�di�munka sor�n a git�rosnak tudom�sul kellett venni, hogy az akkordok puszta lefog�s�n k�v�l m�s szerepet nem kap a hangszerel�sben, telefonon k�z�lte menedzser�kkel, hogy od�bb�ll. Tette ezt annak ellen�re, hogy p�nze alig akadt. �ll�s n�lk�l szerencs�re nem maradt, mert John Mayall megh�vta Bluesbreakers nev� zenekar�ba, m�g egy akkora szob�t is kapott t�le annak lak�s�ban, ahol az �gya elf�rt. Ebb�l a korszakb�l sz�rmazik egy �jabb kett�s magyar�zat, ez�ttal a ’Clapton is God’ kit�tellel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy a falfirk�l�sban megzavart ismeretlen, nagy siets�g�ben hagyta ki a good, azaz j� sz�csk�b�l a m�sodik mag�nhangz�t. F�ggetlen�l az elnevez�st�l, a git�ros hihetetlen magabiztoss�gra tett szert. “Nincs sz�ks�gem arra, hogy megmondj�k, mennyire vagyok j� git�ros. Ezt csak magamnak k�sz�nhetem �s ennek semmi k�ze az �gyess�ghez �s gyakorl�shoz. Ahhoz az emberhez viszont igen, aki a hangszert a kez�ben tartja �s azt kifejez� eszk�znek tekinti.”- nyilatkozta. A nagyk�p�nek t�n� kijelent�s t�k�letesen r�tapintott a l�nyegre, �s melegen aj�nlom a Mike Varney f�le git�rny�v� iskola k�vet�inek becses figyelm�be.

Noha a h�rneves p�rtfog� seg�ts�ge j�l j�tt, Erick tiszt�ban volt azzal, hogy f�n�ke kiz�r�lagos blues vonala korl�tokat jelent sz�m�ra. N�h�ny hasonsz�r� bar�tj�val vil�gk�r�li utaz�sban gondolkodva el�sz�r Ath�nbe utazott zen�lni, ahol kellemetlen tapasztalatokat szerzett. A pocs�k klubot r�videsen otthagyt�k volna, csakhogy a tulajdonos zsarol�sul m�g er�s�t�iket �s ruh�ikat is lefoglalta, �gy a git�ros egy sz�l pendelyben, git�rj�val a h�na alatt t�vozott, vissza Mayallhez. Az ’�reg’ sz� n�lk�l visszafogadta s�t Bluesbreakers c�mmel elk�sz�thett�k els� k�z�s albumukat, rajta az Im Your Witchdoctor c�m� felv�tellel.

Egy�ni j�t�k�t nem csak az egyszer� zenekedvel�k, hanem a zen�szt�rsak is egyre nagyobb �rdekl�d�ssel szeml�lt�k. A csellist�nak k�sz�lt, �m ez id� t�jt a The Graham Bond Organsationban (GBO) basszusgit�roz� Jack Bruce h�vta fel a 21 esztend�s fiatalemberre dobosuk Ginger Baker figyelm�t, aki be is sz�llt a Bluesberakersbe egyik este, hogy kipr�b�lja annak tud�s�t. T�bb vizsg�ztat�sra nem volt sz�ks�g. Hogy az �nfegyelem hi�nya hov� vezetett, azt a k�s�bbi Cream s�nylette meg igaz�n, de el�jelei m�r a GBO id�kben is felt�nedeztek, mondjuk akkor, amikor Bruce �s Ginger fell�p�s k�zben �sszeverekedett. A k�t zen�sz �tjai �tmenetileg elv�ltak, �m egy jam session alkalm�val megint �sszehozta �ket sors, imm�ron Claptonnal is, amikor pedig Ginger �n�ll� zenekar l�trehoz�s�t javasolta Ericknek, az csup�n egyetlen felt�telt szabott: Bruce pengesse a basszusgit�rt. A dobos lenyelte ezt a b�k�t, s�t Clapton �tlet�t is elfogadta, mely szerint legyen a nev�k Cream. 1966. j�nius 11-�n a Melody Maker beharangoz�sa oly j�l siker�lt, hogy a felfokozott �rdekl�d�s k�vetkezt�ben m�r kezdetekt�l fogva 400 font�rt j�tszottak est�nk�nt (ez napjainkban kb. a t�zszeres�t �ri), ami nem kis summ�t jelentett.

Ennek ellen�re az 1966 november�ben megjelent bemutatkoz� blues m�faj� kislemez, a Wrapping Paper nem sok vizet zavart, nem v�letlen�l. Az els� album, a Fresh Cream viszont m�r j�l jelezte, hogy mi v�rhat�, els�sorban az I Feel Free, az N.S.U., a Sweet Wine �s az �rtelmetlen�l hossz� dobsz�l�b�l �ll� Toad c�m� sz�mokkal. �s el�rkezett az id�, hogy Clapton 1967 �prilis�ban t�rsaival p�ldak�pei f�ldj�re, Amerik�ba utazzon. Az els� tapasztalatok azonban leforr�zt�k lelkesed�s�ket, mert New Yorkban egy teljesen komolytalan telev�zi�s pop m�sorba tett�k �ket. Ennek t�k�letes ellent�te volt, amikor San Franciscoban a Fillmore West sz�npad�n k�t hetet t�lthettek Bill Graham tulajdonos javaslat�ra. Az m�r csak hab volt a tort�n, hogy a brit tapasztalatokkal ellent�tben a tengeren t�li zen�szek nem irigyelt�k, hanem t�mogatt�k egym�st, ezzel egy�tt m�gis odahaza v�lasztotta a Melody Maker Claptont az �v muzsikus�nak. Noha ugyanez �v v�g�n m�r letett�k a k�z�ns�g asztal�ra a Disraeli Gears albumot (rajta a Strange Brew, Sunshine Of Your Love, Tales OF Brave Ulysses), els�nek a git�rosnak kellett r�j�nnie, hogy alig kezd�d�tt el, m�ris v�get �rt a t�rt�net�k. “Ez a zene nem vezetett sehov�, csak r�gt�n�zt�nk, nem kov�csoltunk terveket. Ezt akkor vettem �szre igaz�n, amikor meghallottam a Band egy�ttes Music From Big Pink album�t.” – nyilatkozta. A h�rom egym�st�l teljesen elt�r� zenei vil�g� muzsikust –ezt Cream ut�ni p�lyafut�suk jellemzi igaz�n- fel�r�lte a h�t h�napos, ugyanazon m�sorral lehajtott amerikai k�r�t. Ez a f�sults�g vezetett oda, hogy a fej�kre n�tt �s lelkesen sz�rnyait bontogat� Deep Purple-t el kellett k�ldeni�k maguk mell�l, mert les�p�rte �ket a sz�npadr�l. Claptont k�l�n�sen megviselte Bruce �s Baker �lland� gyerekes civ�d�sa �s els�k�nt jelentette be, hogy kisz�ll. Noha m�r 1968 febru�rj�ban mindenki err�l besz�lt, hivatalosan csak j�liusban nyilatkoztak a b�cs�k�r�tr�l a Wheels Of Fire album (White Room, Crossroads, Politician) megjelen�se el�tt. A c�ltalans�g gy�m�lcse be�rett, ami szint�n tanuls�gos a j�v� zen�szei sz�m�ra. Az utols� k�t londoni fell�p�s (Royal Albert Hall) h�rom felv�tel�t m�g r�tett�k a Good Bye c�m� lemez�kre a h�rom st�di�s mell�, ut�na viszont sz� szerint b�cs�t intettek egym�snak.

Hogy Clapton mennyire m�s zenei ir�nyba k�v�nt hajtani, arra j� p�lda a Beatles White Album�n hallhat�, George Harrison kompon�lta remek, a While My Guitar Gently Weeps Erick nagyszer� sz�l�j�val. George a seg�ts�get a Badge c�m� dal t�rsszerz�jek�nt viszonozta.

A k�vetkez� l�p�sen nem kellet sokat gondolkodnia. M�r r�g�ta figyelte Steve Winwoodot –t�bbsz�r jammelt is vele a Spencer Davis Groupban-, aki azonnal elfogadta Clapton �j zenekarra vonatkoz� javaslat�t, a git�ros csak azon d�bbent meg, hogy az orgonista Gingert akarta dobosnak. Ut�lag visszagondolva ebben a pillanatban megpecs�tel�d�tt a Blind Faith sorsa. A git�ros visszaker�lt ugyanabba a helyzetbe, amib�l menek�lni akart, r�ad�sul a k�z�ns�g hol a r�gi Cream, hol a r�gi Traffic sz�mokat akarta hallani �s nem az �j albumukat, nekik pedig sem idej�k, sem erej�k nem maradt, hogy �n�ll� arculatot alak�tsanak ki. A 150.000 ember el�tt a Hyde parkban adott koncert, majd egy amerikai k�r�t ut�n egyik pillanatr�l a m�sikra sz�tesett a t�rsulat.